A Moniliformin előretörése, újabb mikotoxin a szarvasmarhatartásban

A penészgombák sem hülyék, újfajta mikotoxinokat állítanak elő saját maguk védelmében

Írta: Deák Konrád és Illés Róbert

Óriási tévedés, hogy a marhabendő megoldja a mikotoxinproblémákat

A szarvasmarhatartásban a közhiedelemmel ellentétben nemcsak az Aflatoxin és a Zearalenon okoz problémákat. Bár egy-két hazai professzorunk szájából az is elhangzott, hogy „a marhabendő megoldja a mikotoxinkérdést”! Ezt az állítást már 5 évvel ezelőtt cáfolta a Wágeningeni Kutatóintézet tanulmánya. Esszéket lehetne írni a jelenleg ismert tudásanyag alapján a DON, Fumonizin és egyéb közismert mikotoxinok hatásairól is. Na, de mi a helyzet a kevésbe ismert, kevésbé elterjedt mikotoxinokkal? Ez egyenesen arányos lenne ez a kártételükkel, mert a tudásunk is szerény róluk? Nehézkes és drága kimutathatóságuk nem éri meg, hogy foglalkozzunk velük?

A penészgombák sem hülyék, újfajta mikotoxinokat állítanak elő saját maguk védelmében

Mielőtt egyértelmű választ adnánk a kérdésre érdemes valamit tisztázni. Az utóbbi évek tendenciája azt mutatja, hogy nyersen fogalmazva a penészgombák sem hülyék. Ha foggal, körömmel védekezünk ellenük, előbb utóbb, mint bármilyen másik élő szervezet, ők is elkezdenek alternatív módokon védekezni. Mondhatni kezdenek rezisztensé válni, újfajta mikotoxinokat előállítani saját maguk védelmében. Persze nem zárható ki egy évjárathatás vagy fajtajelleg sem, de ettől az előbb leírtak is nagy mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy az utóbbi években olyan toxinokat detektálunk, amiket éveken keresztül nem, vagy csak nagyon kis mértékben.

Az új toxin: a Moniliformin

Ehhez a csoporthoz sorolható a mostanság egyre nagyobb hírnévnek örvendő Moniliformin is. Eredetét tekintve nemigen lehet kizárni semelyik gabonafélét, a kukorica, búza, árpa, rozs tritikálé, de még a szója is tartalmazhatja. Magyarországi TMR-ekben vagy késztápokban nem ritka, hogy 2400 µg/kg (ppb) vagy ehhez közeli értékeket találunk, ami már rendkívül veszélyes, de általánosságban elmondható, hogy a legtöbb mintában kimutathatósági határérték (100 µg/kg) felett mérünk, ez mértéktől függően egy erős koktélban már okozhat problémákat. Főként akkor, ha abban az erős koktélban megtalálható még rajta kívül 8-10 egyéb mikotoxin (a magyar bevizsgált minták szinte 100%-ban legalább 8 különböző toxint tartalmaznak), javarészt az állati szervezet számára veszélyes határérték közelében, vagy afelett.

A szennyezettség tünetei

A Moniliformin legfőbb tünete, hogy megtámadja a szívet és minden ehhez közvetett, vagy közvetlen módon csatlakozó szervet. Szív megnagyobbodásos tüneteket bizonyítottan okoz, de az ebből adódó keringési zavarokkal szorosan összefüggő légzőszervi megbetegedésekkel (ideértve a borjak köhögését), valamint máj, vese és izombevérzésekkel is összehozták már. Ezek következményeként izomgyengeség, rosszabb esetben akár kóma vagy elhullás is bekövetkezhet hosszú távú kitettség esetén.

Másodlagos hatásként gátolja az energia metabolizációját, vagyis a zsírok anyagcsere folyamatainak normális működését (a tej minőségi és mennyiségi paramétereire negatívan hat). Így, mondhatni a Moniliformin már sejtszinten elindít egy lavinát, amelynek kárát a főszervek szenvedik el. Természetesen, mint minden, nem a normál szervi működéshez, hanem az ellen irányuló negatív folyamat, ez is beindít egy immunszuppressziót, amelynek köszönhetően a vakcinázás sem fog maximális hatékonyságot elérni. Emellett a kórokozók is könnyebben utat nyernek, hiszen az ellenük felállított hadsereg átvitt értelemben mondva kissé kótyagos.

A jó hír az, hogy mindez megelőzhető, elkerülhető!

A Moniliformin azonban csak köthető, enzimatikus úton NEM bontható el! Sőt, a Moniliformin maga teszi tönkre az enzimeket, a bendőben a protozoákat és baktériumokat is erősen pusztítja. Így csak is és kizárólagosan a hatékony kötés jöhet szóba, egy széles spektrumú toxinkötővel.

Ezért javasoljuk, használjon MMi.S toxinkötőt, hogy mindezen problémák messziről elkerüljék állatait. Az MMi.S legfőbb hatóanyaga az Amadéite, amely bizonyítottan képes fizikailag megkötni a világon jelenleg ismert összes mikotoxint. És igen, a kulcsszó itt a fizikailag, hiszen rétegei közé kényelmesen befér még a jelenleg ismert legnagyobb toxin, a Fumonizin is! Az immunrendszernek, májnak és egyéb szervekhez nincs szükségük a külön védekezésre, hiszen az emésztőciklus elején már megkötöttük őket. Ahogy mondani szoktuk, nem mindegy, hogy miután megvágtuk a kezünket kezdjük el gyógyítani a sebet, vagy meg sem engedjük vágni azt!

Információ a toxinkötőnkről

Szaktanácsadó: Deák Konrád