Biomegoldások a harmadik mezőgazdasági forradalom szolgálatában
Fenntartható mezőgazdaság – Fenntarthatóság a növénytermesztésben
Az első mezőgazdasági forradalom a XVI. században kezdődött, és a parlagon hagyott föld, valamint a gabonafélék és a takarmánynövények egymást követő vetésforgójának alkalmazása jellemezte.
A második mezőgazdasági forradalom a XX. században ment végbe. A gépesítés és a motorizáció általános elterjedéséhez, valamint a trágya és a kémiai növényvédelmi termékek intenzív együttes használatához kapcsolódott, a vetőmag ágazatban a hibrid vetőmagok fejlődésével elért minőségi ugrással egyetemben.
A XXI. században pedig éppen napjainkban zajlik az új mezőgazdasági forradalom, melyhez biotechnológiai és új, egyszerűbb agrotechnológiai megoldások társulnak. Célja a fenntartható mezőgazdaság. A hozam fenntartható növelése úgy, hogy közben, amennyire csak lehet, korlátozzák a környezetre nehezedő terhelés és a globális felmelegedés mértékét.
E mezőgazdasági forradalmak mindegyike – véletlen- vagy szükségszerűen? – a világban bekövetkezett erős demográfiai növekedés időszakában történt.
Az ENSZ véleménye szerint 2050-re a globális mezőgazdaságnak meg kell dupláznia a termelését ahhoz, hogy a gyorsan növekvő, tehetősebb és nagyon elvárosiasodott népesség táplálékok, valamint bioüzemanyagok iránt növekvő igényeit kielégítse.
Új problémákkal kell szembesülnünk…
A 3. mezőgazdasági forradalom végrehajtása azonban olyan új problémákkal szembesült, melyek bonyolítják a helyzetet:
- klímaváltozás, melynek hatásait egyre inkább érezzük,
- növekvő verseny a vízkészletek használatára,
- a mezőgazdasági gépek működtetéséhez és a műtrágyák előállításához szükséges fosszilis üzemanyagok hiánya,
- az erózió és a légszennyezés okozta talajminőség romlás azokban az országban, melyekben az óriási mezőgazdasági vállalatok a műtrágyák és a növényvédőszerek jelentős felhasználását igénylik.
A fenntartható mezőgazdaság kérdésköre a talajnál kezdődik
Szakértők véleménye szerint Európában a talajok majdnem 20%-a ki van téve az eróziónak. Sajnos, Magyarország is az érintettek egyike. A FAO (Food and Agriculture Organization, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete) és az ISRIC (International Soil Reference and Information Center, Nemzetközi Talaj Referencia és Információs Központ) együttesen készített jelentése megállapítja, hogy Magyarország termőföldjeinek 21,2%-a érintett erózióval, 19,6%-a pedig savanyodással, melyet a tömörödés (7,6%), a talaj kérgesedése (7,2%) és a belvíz okozta (6,5%) problémák követnek.
Összességében, a magyar talajok majdnem 60%-át érintik a különböző súlyosságú problémák.
A mezőgazdaság átalakítása egy fenntarthatóbb modellre ezért szükségszerű. Technikai eljárásokban és ráfordításokban kifejezett megfontoltabb hozzáállást igényel, mint az Integrált Növényápolási Gazdálkodás (Integrated Plant Care Management) eljárás, melyet a francia biomegoldások szakértője, az Olmix fejlesztett ki, hogy elősegítse a mezőgazdasági vállalkozások ökológiai átalakulását.
A növénytermesztés optimalizálása a fenntarthatóság jegyében
Az előnyösebb mezőgazdasági gyakorlat és a magas teljesítményű biomegoldások végrehajtását támogatva a cél az, hogy fenntarthatóan javuljon a növénytermesztés optimalizálásának 3 kulcsfontosságú tényezője:
- a talaj termőképességének javítása és megújuló képességének erősítése,
- a növény víz- és tápanyagfelvevő képességének javítása,
- a növények ellenálló képességének erősítése.
A 3 egymáshoz kapcsolódó tényező célja a mezőgazdaság ökológiai átalakulásának támogatása és fenntartása. Csökkentve a kemikáliák (műtrágya és növényvédő szerek) használatát, miközben lehetővé teszi a gazdák számára, hogy garantálják a termelés minőségét és mennyiségét.
Élő talajok: a fenntartható mezőgazdaság pillérei
Gyakran egyszerűen csak a növénytermesztés közvetítő közegének tekintik, és túl gyakran figyelmen kívül hagyják, sőt félrekezelik a talajt. Tömörödés, szerves anyagok hiánya, szikesedés, savanyodás, erózió stb., a legfontosabb talajt érintő problémák, melyek a termőképességük csökkenéséhez vezetnek.
A talajnak élelmünk több, mint 95%-ának az előállításában van szerepe. A megfelelő mennyiségű egészséges étkezés mindenekelőtt a talaj egészségének ápolását feltételezi!
A biológiai aktivitás szerepe
A talaj elsősorban és leginkább egy élő környezet. A földigiliszták és a baktériumok, a gombák és az aktinobaktériumok, mások mellett, a főszereplői a szerves anyagok átalakításának. 1 g talajban akár 3 milliárd élőlény is lehet, mely 5 t/ha biomasszát jelent!
Ezen élőlények összessége bontja le a növényi maradványokat és a szerves trágyát, hogy újra hasznosítsák azokat tápanyagként a növény számára és a humuszképződéshez.
A talaj gerince: a humusz. Strukturálja, fokozza termőképességét és javítja általános működését.
A humusz befolyásolja a talajfunkciókat:
A humusz úgy viselkedik, mint egy szivacs. Ha egy százalékkal növeljük a koncentrációját, akkor a talaj hektáronként további 15 mm nedvességet tud megtartani, ezáltal segítve a termés növelését.
Hogyan lehet ösztönözni a humuszképződést a talajban?
A humusz képződéséhez szükséges első tényező a magas széntartalmú szerves anyag (növényi maradványok, szalma, trágya, komposzt stb.) hozzáadása a talajhoz.
Ezen kívül szükséges a talajban jelen lévő mikroszkopikus gombák tevékenységének támogatása, mivel csak azok képesek lebontani a humusz prekurzorait, a képződését megelőző folyamatokban szerepet játszó molekulákat.
Az olyan új technológiákat, mint a MIP® SOIL (Mineral Inducer Process) technológia, azért fejlesztették ki, hogy stimulálják a gombák aktivitását a talajban.
A Neosol talajaktivátor termék e technológia révén képes megsokszorozni a talajban a gombák által előállított enzimek aktivitását. Ez a serkentés növeli a humuszképződést. Fokozza a földigiliszták tevékenységét és elősegíti az agyag-humusz komplex képződését.
Tehát, a Neosol aktivátor rendszeres használatával a gazdák javíthatják a területük talajának a szerkezetét, növelhetik annak vízáteresztő képességét és csökkenthetik a gyökérfejlődést gátló tömörödést.
Megtakarítás- és nyereségnövelés jobb szerkezetű talajjal: megtakarítás a talajelőkészítés során, jobb növényfejlődés és nagyobb hozamok.
A Neosol technológiába történő illesztése képes tehát helyreállítani a problémás talajok egészségét, mely magasabb és jobb minőségű terméshez vezet! Mindezt úgy, hogy szem előtt tartja a fenntartható mezőgazdaság támogatását is.
Neosol kísérletek eredményei
Gyökerek: a föld alatti világ felfedezői
Nehéz elképzelni az intenzív és fenntartható termelést anélkül, hogy a növény hozzájutna a helyes táplálásához szükséges ásványi anyagokhoz. E funkció betöltése a gyökereknek és azt körülvevő a rizoszférának a feladata, mely gazdag a növénnyel szimbiózisban élő mikroorganizmusokban. Ezért két tényező fontos: a növény gyökérhálózatának fejlődése és a rizoszférában élő, az asszimilációért felelős mikroflóra működése.
Magas minőségű gyökérrendszer a fenntartható mezőgazdaság záloga
A gyökér a növény azon szerve, melyen keresztül a számára szükséges vizet és ásványi anyagokat képes felvenni. A növény élete során fejlődő gyökerek hossza, gabonák esetében általában meghaladja a 100.000 km-t hektáronként. A gyökérnövekedés sebessége nagyban függ a talaj szerkezetétől és a jelenlévő oxigéntől. Ha a talaj szerkezete leromlott, a gyökerek alig hatolnak át a tömörödött rétegeken. Így a talaj, mint közeg állapota nagyban meghatározza a gyökérzet sűrűségét és következésképpen, a behálózott talaj mennyiségét, mely különösen fontos a foszfor és a kálium felvétel biztosításához.
A másik tényező, melyet figyelembe kell venni az, a levelek működésének módja. Valójában, a gyökerek növekedése közvetlenül függ a föld feletti rész növekedésétől, mivel a levelek szintetizálják a szerves anyagokat a gyökérrendszer felépítéséhez. A fotoszintézis során a növény által felvett szén majdnem 40%-a a gyökerekbe kerül.
Erősítsük az asszimilációért felelős mikroflórát
A talajban lévő mikroorganizmusok sok szerepének egyike az, hogy biztosítsák a növények ásványi anyag asszimilációját. Az asszimilációért felelős mikroflóra olyan baktériumokat tartalmaz, mint a Nitrosomonas, Nitrobacter, Rhizobium, Bacillus, Pseudomonas stb., és olyan gombákat, mint a mikorrhiza. Ezek felveszik a talajban vagy a trágyában lévő, a szerves anyag lebontása során feltárt ásványokat, és átalakítják azokat olyan formába, melyet a növény képes asszimilálni. Ezen biológiai átalakulást követően a növény képes olyan ásványokat felvenni, mint a nitrogén, a foszfor és a kén.
Ezeknek a mikroorganizmusoknak szintén képesnek kell lenniük szintetizálni az ehhez az átalakításhoz szükséges enzimeket! Ezért olyan értékes az olyan technológia, mint a MIP® RHIZO.
A rizoszférában alkalmazott Mineral Inducer Process (MIP®) eljárás biztosítja a növényi ásványasszimilációban résztvevő talajmikroflóra enzimtevékenységéhez szükséges nyomelemeket. A MIP® RHIZO technológia garantálja ezen nyomelemek hozzáférhetőségét, és az olyan ásványi tápanyagok, mint a nitrogén, a foszfor és a kén jobb átalakításához és jobb felszívódásához vezet.
A gyökér biostimuláns Akeo ezt a MIP® RHIZO technológiát testesíti meg. Trágyával keverten szétterítve, az Akeo kiengedi a talajba az oligo-elemeket, miáltal a mikroflóra teljesen hasznosítja az ásványi erőforrásokat, a növény pedig megkapja a szükséges tápanyagokat.
Így, az Akeo gyökér-biostimuláns javítja a trágyák hatékonyságát, miközben csökkenti a nitrátok és foszfátok kilúgozó hatása miatti veszteségképződés és szennyezés kockázatát. A növény jobb ásványi anyag felvételének a garantálásával az Akeo biostimuláns sűrűség és mélység tekintetében is jobb gyökérnövekedést hoz létre. Ez a gyökérzettöbblet a növény számára több víz felvételét teszi lehetővé, mely meleg, száraz időszakokban létfontosságú.
MIP® RHIZO hatásának mérése az ásvány biológiai hasznosulására
